Beköpte a légy…

A myiasis, avagy légynyüvesség

Elnézést a kissé vulgáris címért, de ez egy mindenki számára egyértelmű kifejezés. Sokan nem is gondolnánk, hogy ilyen banális probléma csak a súlyosan elhanyagolt, városi környezettől távol élő, akár csak elhullott állatokon, és leginkább nagyállatokon, haszonállatokon fordulhat elő.

A betegség, vagy inkább a parazitás fertőződés lényege, hogy jellemzően nagyszőrű idősebb állatokon (kutyákon, macskákon is!) jelentkezhet. A hosszabb szőrű állatok esetében gyakran előfordul, hogy a hátulsó testfélen, a végbél, illetve a húgy-nemi szervek környékén a szőrzet bélsárral, vizelettel szennyeződik. Ezt – főleg kertben tartott állatok esetében – nem távolítják el azonnal, így beleragadva a szőrzetbe vonzó szagot bocsátanak ki a legyek számára. A legyek nagy örömmel petéznek a szőr közé, mely gyakran rasztás, összecsomósodott. A kikelő légylárvák, a nyüvek levándorolnak a szőr tövéhez és közvetlenül a bőrfelületen mozgásukkal zavarják az állatot, mely (kora miatt nehezen mozog, nem hajlékony) nem éri el megfelelően a területet, a megvastagodott, csomós, rasztás szőrzet pedig meggátolja még a macskákat is abban, hogy a nyüveket eltávolítsák magukról.

Sem az esetleges vízzel fürösztés, sem a vakaródzás nem segít. Gyakran az az állatok kitépik a szőrzetet kínjukban, ezzel felületi sérüléseket okozva maguknak. A felületi sérüléseken kibuggyanó szövetnedv különösen jó táptalaj a nyüveknek, illetve a velük együtt bejutó kórokozóknak. Fontos tudni, hogy a légylárvák nem tudnak átfúródni önnön erejükből a bőrön, hanem mindig kell valami „segítség” ami, vagy a szőrtépés, vagy a testfelület „kivakarása”. A nyílt sebbe kerülve a nyüvek egyszerűen az elhalt szövetrészeket eszik meg, melyek újra- és újraképződnek a folyamatos fertőződés és szövetelhalás miatt. Ekkor látható az a jellegzetes kórkép, amikor a sebből és a bőrön levő lukakból „peregnek ki” nagyszámban a nyüvek. Igen ronda látvány.

Az állat szenved a fájdalomtól, a fertőződéstől, a láztól és a viszketéstől, amit a bőrfelületén lévő akár több száz, vagy ezer lárva okoz.

Nos, itt egy példa a közelmúltból, Budapest III. kerületéből, egy 12 éves skót juhász kutya, „aki” egy ritkán látogatott ingatlanon él, a gondnok, az őrök és egy szomszéd néni etetgeti. Nem mondható elhanyagoltnak sem, bár itt felmerül, hogy mi is az a határ, ami az elhanyagolás, vagy az oda nem figyelés és a megfelelő tartás közt van. Maradjunk abban, hogy egy jó tápláltsági állapotú, idős állatról van szó, megfelelő fekhellyel, mozgástérrel, stb.

Egyik szombat délután felhívtak, hogy az állat nyugtalan, éjjel nyüszít, nappal sántít, harapdálja magát és hátrafelé kapkod, sőt néha valami csöpög is belőle. A beszélgetés során sokminden felmerült bennem az ízületi gyulladásoktól a nyílt seben keresztül az allergián át egészen egy kezdődő epilepsziáig. Kolleganőm, aki hallotta a telefonbeszélgetést, azonnal a kezembe nyomott egy kis légylárva irtót, mondván, biztos csak beköpte a légy. Valóban, ez is lehet – gondoltam – de ez nem egy „olyan” környék.

A helyszínre érkezve az eb kikocogott elém, ugyanakkor látható volt a sántítás, az elhanyagolt szőrzet és a barnás váladék, ami a kutya combján lévő szőrzetről csepegett. Szerencsére a hüvelyből eredő folyás kizárható volt, mert kan kutya volt a paciens. Sajnos nagyon fájdalmas lehetett valami, mert ez az alapvetően nyugodt kutyafajta fogait csattogtatva reagált közeledésemre és sajnos senki nem volt olyan „bizalmi” viszonyban vele, hogy hagyta volna magát szelíden rábeszélni. Maradt a határozott fellépés és a bódítás. Gonosz módon mögé kerülve elkaptam a fejét, a gondnok úr instrukcióim alapján bekötötte a száját, majd nagyon alacsony dózisban altató injekciót kapott. Nyilvánvalóan nagy volt az altatási kockázat, mert idős állatról volt szó, de nem volt mit tenni, az állat szenvedett, a helyzetet meg kellett oldani.

A kutyus elszenderedése után vált vizsgálhatóvá. A farok feletti részen a szőrt tenyérnyi helyen teljesen kitépte, volt egy nyílt seb rajta, valamint az egész hátulsó testfél bőre kipirult volt és váladékos. Az összecsomósodott szőrzet eltávolítása során százszámra hullottak ki a napfény elől pánikszerűen menekülő nyüvek. A legtöbb a farok alól, a végbéltájékról. A nyüvek nem jutottak be a kutya fenekébe, csak a farok alatti bőrredőben húzták meg magukat, táplálkozva az ürítéskor odakerülő bélsárból.

A lényeg, hogy szőrnyírás, sebkezelés, lárvairtás és fájdalomcsillapító-antibiotikumos injekció beadása után a helyére cipelt állat újból megpróbált megharapni, azaz szerencsénk volt az altatással, az állat vígan felébredt.

További ellátása: Az állat egészségügyi nyírása, teljes testfelületének átvizsgálása, teljeskörű parazitairtás, és megfelelő hosszabb távú gyógykezelési instrukciók után boldogan éli tovább életét.

Gondozóit kiképeztük a legyek elleni küzdelemre, azaz a megfelelő időben történő külső parazita ellenes kezelésre, melyet minden gazdinak minden alkalommal elmondunk a kullancs-bolhafertőzöttség kapcsán.

Ez a cikk csak azt kívánja bemutatni, hogy bizony a „régi motorosok” is tudnak még gondot okozni.

A képen, mely nem túl jól sikerült (gumikesztyűben, koszosan) a kutya farok feletti tájéka látható a nyüvekkel.

A video-t csak erős idegzetűeknek, illetve a téma iránt valóban érdeklődőknek ajánlom, a kutya farkának megemelése után a végbéltájékról peregnek ki a nyüvek.

Nyüvesség